A Kéknyelű ősi magyar szőlőfajta, amelyet legnagyobb felületen a Badacsonyi borvidéken termesztenek. A fajta nevét a kékes-vöröses árnyalatú levél- illetőleg fürtnyeléről kapta. A Badacsonyi Borvidék évezredes történetében a legrégebbi és legrangosabb helyet a Kéknyelű szőlőfajta vívta ki magának. A Kéknyelű a borvidék legismertebb tájfajtája, melynek neve összeforrott a borvidék nevével, híre azonban határainkon túl is jól ismert.
Tőkéje középerős, levele közepesen nagy, kerek, bogyója kicsi-közepes méretű, zöldes-fehéres színű. Fekvés és talaj iránt igényes, fagytűrése közepes, rothadásra nem hajlamos.
Későn érő, október elején-közepén szüretelhető, ezért mustfoka erősen függ az évjárattól. Viszonylag keveset termő (nővirágú) fajta, többnyire jó minőséget ad. Porzófajtát igényel, korábban Budai fajtával vegyesen telepítették, de porzófajtaként terjedőben van a 2003-ban elismert Rózsakő fajta is.
A filoxéra vész előtt népszerű és értékes fajta volt. A II. világháború utáni nagyüzemi szőlőgazdálkodás az alacsony hozam miatt háttérbe szorította. A Kéknyelű ma – hazai és európai híre ellenére – nagyon szűk területen, A filoxéra vész előtt népszerű és értékes fajta volt. A II. világháború utáni nagyüzemi szőlőgazdálkodás az alacsony hozam miatt háttérbe szorította. A Kéknyelű ma – hazai és európai híre ellenére – nagyon szűk területen, 47 hektáron terem.
Borának színében újborként halványsárga, érettebb állapotában a mélyebb sárga színtónus dominál. Illata visszafogott, főleg fehér húsú gyümölcsökre, csonthéjasokra, néha virágokra és zöldfűszerekre emlékeztet, esetenként a nyári melegben ázott bazalt szikla illata fedezhető fel benne. A Kéknyelű fajtából készített bor testes, karakteres, tüzes, magas alkoholtartalommal rendelkezik.
Ízében visszafogott aromavilágú, kissé fanyar, hosszú érlelés után válik igazán zamatossá, bár fiatalon is kellemes. A fehérborok között a legmagasabb kálium tartalommal rendelkezik, ezért kedvező élettani hatásokkal bír.
„Ez egykoron császárok itala volt, a Pannóniából származó Probus imperátor a III. században olyannyira kedvelte, hogy még a hadvezéri teendőit is elhanyagolta a szőlőültetetés miatt, nem is maradt sokáig császár. Aki viszont nem főfoglalkozású császár, bátran áldozhatja életét a badacsonyi boroknak, mert a hegyet körbefogó talaj, a Balaton párája olyan zamatos nedűket képes világra segíteni, amelyektől átmenetileg mindenki császári hangulatba kerül, birodalom híján is.” (Marton Levente)
Napjainkban – az egyedi borok iránt fellendülő keresletnek köszönhetően – ismét egyre több pincészet készít tisztán Kéknyelűből jó minőségű bort.
2003 óta a fajta népszerűsítésére június első hétvégéjén a Kéknyelű Virágzást ünneplő rendezvénysorozatot tartanak Badacsonyban.