1978. február 22-én született Tapolcán. Kapolcson nőtt fel, a népművészet iránti érdeklődését és a hagyományok tiszteletét a család indíttatás alapvetően meghatározza. A néptáncot 1993-ban kezdte az Ajka-Padragkút Táncegyüttesben, Kovács Norbert irányításával. A középiskolát a Tapolcai Batsányi János gimnáziumban végezte. Majd a Pécsi Tudományegyetem néptánc szakán szerzett táncpedagógusi diplomát. Tizennyolc évet táncolt Ajkán, ahol 2001 és 2009 között tánckar vezető. Jelenleg táncpedagógusként dolgozik a Tapolca medence néptánccsoportjaival. Tapolcán él feleségével és két gyermekével.
Kezdettől fogva művészeti vezetője a 2009 novemberében megalakult Badacsony-Tördemic Néptáncegyüttesnek. A csoportot az akkori polgármester, Vollmuth Péter fogadta be és a volt általános iskola épületében állandó helyet biztosított az egyesület számára. A Badacsony-Tördemic Néptáncegyüttes bázisa most is Badacsonytördemic. Számos országos és megyei versenyen elért sikerei bizonyítják a vezető személyének és szakmai tudásának fontosságát. Szabó Csaba néptáncot tanítja is, irányításával a badacsonytomaji Szín-Vonal Művészeti Iskolában a gyerekek bizonyítványt kapnak a tanultakról, ami továbbtanulásnál is előnyt jelent.
Szabó Csaba a Népművészet Ifjú Mestere, Fülöp Ferenc-díjat, amely az UNESCO által is nyilvántartott elismerés, Veszprém megyében egyedül ő kapott meg. A Veszprém Megyei Közgyűlés elnökétől Pro Comitatu-díjban részesült. Szabó Csaba az Országos Szólótáncverseny különdíjasa. Ő az első hagyományőrző táncos, aki saját vidékének a táncanyagát szolisztikusan, hangszerkísérettel fogadtatta el országos zsűri előtt. A Bakony-Balaton-Felvidék tánchagyományainak, pásztorkultúrájának kutatásáért 2025-ben Muharay-díjban részesült.
Kutatja a vidék hagyományait, dalárdát vezet Kapolcson, hogy a helyi fiatalok és idősebbek kedvükre tanulják az énekeket, a helyi és a néptáncmozgalomból való dalokat. Célja, hogy a megye, a járás megismerje saját dalait, hogy a szakma a Balaton-felvidéket végre elfogadja önálló tájegységnek.
A tánc mellett aktívan részt vesz a helyi szokások felelevenítésében, a népszokások hiteles bemutatásában, megismertetésében, a felnövekvő generációk számára történő továbbadásában. Hobbija a faragás, pásztorbotok, ostorok kerülnek ki keze alól, a mesterség megőrzésének és bemutatásának szándékával. A gazdag Tapolca környéki anyag feldolgozását tekinti egyik legfontosabb feladatának, hogy az iskolák a helyi énekanyagot előnyben részesítsék az oktatásban. Azt vallja, hogy a siker egyharmadát teszik ki a gyerekek, a másik harmadot a szülők, a maradék a pedagógusoké.
Folyamatosan járja a régió településeit, hogy újabb és újabb kulturális kincsekkel gazdagítsa az utókort. A Hagyományok Házában tartott szakmai konferencián azzal lepte meg a hazai folklórszakembereket, hogy olyan területről mutatott be fotókkal illusztrált, hangfelvételekkel, interjúkkal kiegészített kulturális értékeket, ahol ennek ez idáig tudományos feldolgozása sem történt meg. A konferencián való bemutatkozás olyannyira jól sikerül, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének a folklórszakemberei filmet forgattak a táncegyüttessel Badacsonytördemicen..
Fáradhatatlan gyűjtőmunkájának köszönhetően szintet lépett a Bakony, illetve a Balaton-felvidék táncainak, hagyományainak szakmai megítélése. A Balaton-felvidéki tudásanyag oktathatóságát bizonyítja a Néptáncegyüttesnél számos koreográfia esetében fellelhető helyi, környékbeli hagyományok feldolgozása, tudományos gyűjtésből származó archív anyagok felhasználása, megjelenítése.
Szabó Csaba néptáncpedagógus szakmai munkája a Badacsony-hegy tájegység kulturális öröksége.
