Az 1888-ban alapított Magyar Turista Egyesület 1935-ben elhatározta, hogy a Badacsony közkedvelt kirándulóhelyén menedékházat épít. A ház felépítéséhez Nemestördemic Közbirtokossága jelképes örökbérletként telket adományozott az Egyesületnek. A menedékház a Magyar Kormány, Zala Vármegye Közössége, a Balatoni Intézőbizottság, a Magyar Turista Egyesület és számos magánszemély adakozásából rövid idő alatt felépült, és a II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulója év tiszteletére a Rodostó Menedékház nevet kapta
A menedékháztól 487 fokból álló, a hegyre felvezető lépcsősort építettek bazaltkövekből, amit Bujdosók lépcsőjének neveztek el. A lépcső mentén hat pihenőteraszt alakítottak ki, amelyeket a száműzetésben meghalt fejedelemhez köthető történelmi személyekről (Thaly Kálmán, Zrínyi Ilona, Bercsényi Miklós, Mikes Kelemen, Csáky Krisztina, Lóránttfy Zsuzsanna, Czinka Panna) neveztek el. A Bujdosók lépcsője kötötte össze az Országos Kéktúra útvonalát a Badacsonyon körbe vezető piros jelzésű turistaúttal, ami a Kuruc körút nevet kapta.
A Rodostó Menedékház magas nádfedeles, igényes magyaros stílusban épült, tájba illő kilátóterasszal. Közéleti fontosságát mutatta, hogy az 1936-os avató ünnepségen a turisták száztagú küldöttsége mellett olyan hírességek jelentek meg, mint Cholnoky Jenő, gróf Esterházy János és gróf Esterházy Móric, vitéz Szalay Gyula, Ibos Ferenc és természetesen a környék előkelői, turisták, nyaralók és helybeli lakosok. A menedékház nyitott házként működött, aminek szolgáltatásait turisták, helybeliek egyaránt örömmel vették igénybe.
1946 nyarán mint minden civil egyesületet, a Magyar Turista Egyesületet is feloszlatták, és megfosztották minden ingó és ingatlan vagyonától. Menedékházait az állami Turistaházakat Kezelő Vállalat tulajdonába adták, rövid időre oda került Rodostó Menedékház is. 1950-ben a csepeli Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek természetjáró szakosztálya kapta meg az épületet, és 1956-tól jó darabig csak zártkörű menedékházként volt használható.
1970-ben a Munkásőrségé lett az épület, akik „továbbképző központot” alakítottak ki benne. A rendszerváltás után a feloszlatott Munkásőrség vagyona az Államkincstár kezelésébe került. Azóta csak zárt körben cserél gazdát vagy vagyonkezelőt, a Badacsonytördemici Önkormányzat nem kapta meg közösségi használatra. Sem a tulajdonjogot, sem a kezelői jogot nem sikerült a mai napi megszereznie, holott az épület elvileg a tulajdonlásukban lévő területen, közadakozásból épült meg.
Az épület kívülről szinte hibátlan állapotban van, nádazása is jól bírja az évszakok váltakozását. 2018-ban a Téry Ödön-program részeként megkezdődhetett volna a felújítása és végre megnyithatták volna a nyilvánosság előtt. Ez az elképzelés még mindig várat magára.
Az épület falán olvasható emléktábla szövege:
„II. Rákóczi Ferenc Magyarország és Erdély választott fejedelme Rodostóban 1735. április 8-án, nagypénteken bekövetkezett halála 200. évfordulójának emlékére épült menedékház őrizze hűséges bujdosó társainak emlékét is, akik őt a száműzetésbe követve mellette kitartottak és szintén Rodostóban haltak meg. Esterházy Antal gróf 1722. augusztus 10, Bwercsényi Miklósné születetett Csáky Krisztina grófnő 1723. április 15, Bercsényi Miklós gróf 1725. november 6, Sibrik Miklós 1735. október 7, Pázmándy Péter 1742. augusztus 5, Csáky Mihály gróf 1757. december 7, Zay Zsigmond báró 1758. október 22, Mikes Kelemes 1761. október 2. Hálás szívvel emelte a Magyar Turista Egyesület 1936.
Tatay Sándor író 1944-1953 között ebben a házban élt és dolgozott, felesége, Takács Mária volt a ház gondnoka. Tatay Sándornak köszönhetően a Rodostóban megfordult a kortárs művészek színe-java: festők, írók, filmesek. (RI)
